Dr. Popper Péter a neves pszichológus szerint az embernek a kapcsolatában igenis joga van bizonyos dolgokat megőrizni magának. Ez nem szeretetlenség, nem őszintétlenség, egyszerűen a szuverenitásnak egy szintje, amit tisztelni kell.
A legnagyobb bizalom és szeretet mellett is lehet az életünknek olyan területe, ahová nem engedjük be a másikat, és ez nem bűn, és nem számít hazugságnak. Saját magunknak kell tudni eldönteni, mi az, amit meg akarunk osztani a másikkal, és mi az, amit inkább nem.
Popper Péter szerint az igazság kimondásával rombolni is lehet. Például a férj elutazik egy külföldi kongresszusra, ahol lefekszik egy pincérnővel. Hazatérve elmondja a feleségének, hogy megcsalta. A feleség szenved, kínlódik, féltékeny, megalázott. Vajon miért érezte szükségét a férj, hogy valljon? Popper szerint azért, mert nem bírta egyedül elviselni a bűntudat terheit, és rá akarta lőcsölni a feleség vállára.
– Ezzel szemben viszont Popper gazemberségnek tartotta, ha valaki arról hallgat, hogy beleszeretett valakibe. A partnernek joga van tudni, ha megváltozott valami az érzelmi viszonyban. Gazemberség meghagyni valakit az illúzióban, hogy én vagyok az ő nagy szerelme, holott már valaki más az.
Van még egy eset, amikor nem szabad hazudni, és nem szabad hallgatni: ha a partner rájön valamire. Ha lebuktunk, vállalni kell a tetteinket, mert ezek azok a helyzetek, ahol rombolóvá válik az őszintétlenség.
Forrás: ridikul.hu